Daniel Alves 1983. május 6-án született a brazíliai Juazeiróban. Pályafutását a helyi, Juazeiro Social Clube nevezetű egyesületben kezdte meg, amellyel rögtön feljutottak az állami másodosztályba, viszont ennél magasabb szintre nem tudott kerülni.
Itt figyelt fel rá a Salvadorban található Esportivo Clube Bahia nevezetű klub, amely egyből magához csábította az ifjú futballistát.
A csapatnál igen hamar rájöttek arra, hogy Daniel kivételes tehetség, szerződtetése után 4 évvel már az elsőszámú csapatban játszhatott. A 2001-es állami bajnokság megnyeréséből még nem vette ki a részét, de az országos pontvadászatban már pályára léphetett a nagyok között.
Igaz, csak hat meccs erejéig, és mindannyiszor csereként, de így is szerepet vállalt abból, hogy az egyesület nagy meglepetést okozva a nyolcadik helyen becsússzon a bajnoki rájátszásba. Sőt, a Bahia a negyeddöntőben sem vallott szégyent, hiszen gól nélküli döntetlenre végzett a Sao Caetanóval, amely így csak jobb alapszakaszbeli teljesítményének köszönhetően ment tovább.
A következő évben sikerült bejátszania magát a kezdőcsapatba. A gárda részt vett a Campeonato Nordeste nevű sorozatban, így az állami bajnokságban nem szerepelt, hanem helyette egy úgynevezett szuperbajnokságban játszott a legjobb bahiai klubokkal.
Utóbbiban az EC Bahia ugyan lemaradt a döntőről, de a Nordestében, vagyis az északkeleti ligában (amelyben hét különböző állam csapatai vettek részt) aranyérmet szerzett, ráadásul a fináléban éppen a helyi rivális Vitória Bahia ellen diadalmaskodott.
A Nordeste győzteseként a csapat kvalifikálta magát a Copa dos Campeoes nevű tornára, amelyen a különböző regionális viadalok nyertesei szerepeltek, és a Bahia itt is megállta a helyét, hiszen a csoportkörből továbbjutva a negyeddöntőben vérzett el a későbbi győztes Paysandú ellen, mégpedig úgy, hogy egy 93. percben kapott góllal szenvedett vereséget. Ráadásul az országos kupában, a Copa do Brasilban is menetelt az együttes, a negyeddöntőben az Atlético Mineiro csak idegenben szerzett gólokkal tudta kiverni.

A drukkerek így nagy várakozással tekintettek az augusztusban rajtoló országos bajnokság elé, mert azt gondolták, hogy kedvenceik megint bejuthatnak a legjobb nyolcba, a rájátszásban pedig már bármire képesek lehetnek. A Bahia azonban csalódást okozott, mert a 26 csapatos mezőnyben mindössze a 19. helyezést szerezte meg, és a kieséstől is csak az utolsó fordulóban menekült meg.
Az egyetlen bíztató momentum a bajnokság során Daniel Alves, illetve akkori művésznevén csak Daniel szereplése volt: az ifjú jobbhátvéd a 25 bajnokiból 19-en pályára lépett, és számtalan gólpassza mellett megszerezte pályafutása első bajnoki találatát is a felnőttek között a nyolcadik fordulóban a Paraná ellen. Az ifjú tehetségre országos szinten is felfigyeltek, és 2003 januárjában meghívót kapott az U20-as kontinensviadalon szereplő brazil válogatottba, ahol ő számított az első számú jobbhátvédnek.
Mivel a keretben akadt még egy Daniel, így aztán mindketten kibővítették művésznevüket: a Porto Alegre-i Internacional középpályásából Daniel Carvalho lett, a Bahia jobbhátvédje pedig innentől kezdve Daniel Alvesként futballozott - bár Brazíliában még ezt követően is sokáig csak Danielnek nevezték.

A korosztályos Copa América mindenesetre álomszerűen kezdődött Daniel Alves számára, hiszen a brazil csapat az első csoportkört elképesztően simán vette: a selecao négy meccsből négyet nyert, és mindezt 15-0-s gólkülönbséggel abszolválta! A második fázisban és két győzelemmel nyitott a csapat, az argentinok elleni szuperrangadót azonban 1-0-ra elveszítette, és így ha egyetlen vereséggel is, de a második helyre szorult.
Alves Kolumbia ellen ugyan öngólt vétett, de így is beválasztották a torna álomcsapatába, arról nem is beszélve, hogy ezen a viadalon már az európai játékos megfigyelők is jelen voltak - és fel is írták noteszükbe a jobbhátvéd nevét.